Az önmegvalósítás alapja a fegyelem és a társadalmi munka!

Ott, ahol a nektárra lelünk, ott méreg is lakozik, de a pokol kapui elkerülhetők!

Már csak saját testedért cselekszel? Itt / Ebben a lakozik az önmegvalósítás tévútja!

Örök téma, miként határozzuk meg az úgynevezett én prémidőt, de végtére is mindenkinek véges - még az ülnököknek is - az egy történetre fordítható ereje. A pokol kapui a kéj, a düh és a mohóság, az oda vezető út a lealacsonyodás és a becsvágy, melyet a gyalázás határtalan tüze éltet. Az önmegvalósítással való foglalkozást mohón vagy mások kárára művelni is, a pokol kapui felé vezető út irányába mutató balszerencse, de szerencsére ez még csak a kisebb baj! Az ember kénye-kedvére végez különféle gyakorlatokat, hogy előhozzon némi emléket, vagy feldolgozzon traumát. Érthető, hogy foglalkozunk élethelyzetünk határtalan múltjával, de mint ismeretes az idő csekély mivolta okán érdemes a jelen pillanatot megélni és a jövőt tervezni. A véres torka ott van a fene gyereknek, ahol szemtelen módon a szabad kritika oltárán a gégéjében tartja minden idők gúnyát, de közben még az öltözete sem viseletes, csupán csak puritán. Bhagavad-gītā 16. 22.

Számtalan formáját ismerjük a jelenben levésnek, melynek célja az aktuálisan végzett tevékenység minősíthető eredményhez vezető út hamis egó nélküli végrehajtása. A szabályzott tett és annak időarányos jól meghatározott célja fogja elhozni az áhított gyümölcsöt, annak maradványát, a jutalmat. A szabályokat és erkölcsi normákat a vallások foglalják magukba, hol dogmatikusan, hol kétoldalú pengét is tartalmazó írásokban. Arjuna és Krisna újra és újra pont ezt a két markáns versmondást valósítják meg, a csata helyszínén, a Kuruksétrai szenthelyen, , távozásukat követően az erről szóló vallási könyveiben.

Ismeretes, hogy számtalan tévút létezik, de ezeken mégis járnak mindazok, akik a helyesnek ítélt cél okán rámerészkednek, vállalva a nyomás okozta kockázatot és a létre kényszert, melyet szakmájuk, élethelyzetük, vagy maga a társadalmi berendezkedés okozott.

Ne feledjük, hogy a természetnek is van lelke és hozzávetőlegesen, mi is a természet részei vagyunk, ezért törekedni kell a harmóniára, a rendíthetetlen tisztaságra és nem utolsó sorban a tökéletességre, melyet a körülmények kényszerítő és korlátos hatására feltehetően még maga a földi teljes természet sem képes elérni.

A Bhagavad Gíta 18. fejezet 58. verse szerint valakin vagy valamin meditálva lehet legyőzni az akadályokat. Ez csupán annyit tesz, hogy minden esetben van valami aminek hátán vagy akinek az érdekében cselekszünk. Érteni kell, hogy az értelem, a korábban megszerzett ismeretek és a tapasztalat képes olyan lelki töltést hozni az ember életébe, aminek következtében felelősséget tudunk vállalni saját, mások és utódaink cselekedeteiért. EZ túlmutat minden érzékek határán, és megjeleníti az értelem tükrében a tettek és a tettektől való eltávolodás okát.

Az osztatlan tudás számtalan formában elérhető, akár írott, hallott vagy egy tanítás lenyomataként, akár úgy , hogy felidézzük egykori tanítónk, vagy jóakarónk szavait.

Erényé válik, ha szkeptikusan állunk hozzá minden feszültségből származó füstnek, hiszen az utalhat bűnös vagy becsületes tett jelenlétére, de egy bizonyság mindig kézenfekvő lesz: érteni kell az életvezetéshez szükséges út megtételének minden lépéséhez.

Hinnünk kell a felülvigyázó jelenlétében és bíznunk kell, annak visszatérésében. Látni kell az Ő árnyék nélküli lépéseit és végül nekünk is vigyáznunk kell mások és elsősorban saját életünk meghittségének fényére.

Ha mégis, egy maroknyi szövevény érkezik az aggodalom mulandó világába, akkor becsületbeli ügyé válik a kötöttségből a felszabadulás irányába vezető ösvényen járni, melyet a tisztesség, a szerénység és a kitartás övez. A becsvágy és tekintélyelvűség csupán csak pillanatnyi szemfényvesztés az alaptalan büszkeség által megszületett dölyfnek. Az irányító jellem tettekre sarkal, de ismeretes az idő mulandósága, ezért ezek a tettek szükségesek, de célt és erkölcsöt nem téveszthetnek.

Ha tudatod Bennem merül el, kegyemből legyőzheted majd a feltételekhez kötött élet minden akadályát. Ha azonban nem ilyen tudatban, hanem a hamis egón keresztül cselekszel, s nem hallgatsz meg Engem, elvesztél.

B.G.18.58.

idezet.txt

Munkaügyi perben az elsőfokú bíróság alapszabályként ülnökök közreműködésével, tanácsként jár el. Az ülnökrendszer célja, hogy átláthatóbbá tegye az igazságszolgáltatás tevékenységét azáltal, hogy a döntések meghozatalában a hivatásos
bírákon kívül más személyek is részt vesznek. Az ülnökök civil állampolgárok, akik
tisztségüket négy évre általános ülnökválasztásútján nyerik el. Az ülnököket az illetékes helyi önkormányzatok választják meg.

Ha az első, ún. perfelvételi tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján
megjelentek, a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik.
Ebből a célból a bírósági tanács elnöke a jogvita egészét a felekkel megtárgyalja. Ezzel a rendelkezéssel a Pp. megerősíti és kiemeli a bírói egyeztetés és egyezségkötés
lehetőségét a tárgyalás korai szakaszában.

Minden perben, így jelen esetben is fontos kérdés, hogy melyik félnek mit kell bizonyítania az eljárás során. Abban az esetben, ha a bizonyítás sikeres, akkor pernyertesség várható.

A munkaügyi perekben, mivel a munkavállalói igény bizonyítására alkalmas szabályzatok, dokumentumok a munkáltatónál vannak, ezeknek a tartalmát a munkavállaló sokszor nem vagy csak pontatlanul ismeri. Így bizonyos tényeket minden
esetben a munkáltatónak kell bizonyítani. Ez fontos változás az új Pp. alkalmazása
óta, amelyre a munkáltatóknak különösen figyelnie kell. A régi szabályokkal ellentétben a megfelelő iratokat már a tárgyalások kezdetekor be kell nyújtani a bíróság
felé.

Az iratokkal nem érdemes és nem is lehet várni. Tekintettel az új szabályozás
szorosabb határidő rendszerére a bérszámfejtéssel, illetve HR-rel foglalkozók és a
jogi képviselő közötti szoros együttműködés indokolt.


A munkajogviszony jogellenes megszüntetésének
jogkövetkezménye iránti per:
Ha a felperes munkajogviszony jogellenes megszüntetése iránt, kártérítésként elmaradt jövedelem iránti igényt érvényesít, akkor a Pp. további részletszabályokat
határoz meg a kereset megindítása érdekében.
Az ilyen keresetlevélben fel kell tüntetni az elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként,
összegszerűen, valamint a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt
kártérítés esetén a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összeget.


Ha a felperes az igényében kártérítést vagy a munkaviszonyt helyreállítását kéri, a
perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt
munkabér, egyéb járandóság érvényesítése esetén a kereseti követelésének összegét felemelheti a követelésnek a per folyamán esedékessé váló részleteire a tárgyalás berekesztéséig – így a végső összeg meghaladhatja az általános szabályt. A
munkavállaló egyévi távolléti díjának megfelelő összeg feletti összeget is követelhet. Az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált követelés a fellebbezésben, míg a fellebbezés előterjesztését követően esedékessé vált követelés
a másodfokú eljárásban érvényesíthető.


A Pp. általános szabályai szerint a per indításakor illetéket kell fizetni, ami a pertárgy
értékének a 6%-a. A pertárgy értéke maga a követelés összege, ahogy az a fentiekben látható bizonyos esetekben a törvény maximalizálta a követelhető összeget,
így bérkövetelés esetén maximum az egyévi bér 6 %-ának megfelelő összeg lesz az
illeték.

A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel
kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a
bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.

unkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet, ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is, valamint az ellenkérelmet előterjesztő fél számára a perrel összefüggő felülvizsgálati eljárást.
Munkaügyi perben – ha a fél jogi képviselő nélkül jár el – a felperes kizárólag formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, azt nem fogalmazhatja vagy szerkesztheti önállóan. Amennyiben a felperes nyomtatvány kitöltéséhez segítséget
kér, a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes törvényszéken, ügyfélfogadási időben keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre
rendszeresített nyomtatványon rögzít. Ez a lehetőség elsősorban a munkavállalók
számára lehet kedvező.

A jogi segítségnyújtás keretében a szociálisan hátrányos helyzetben lévők szakszerű jogi tanácsot, a perben eljárásjogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során.

Vigyázzunk, hogy a nagy önmagunkhoz való kötelék, nehogy az öntelt pokolba csúztassa az ál~tekintélyként megbúvó szerény visszafogott alkatunkat. Meddig köt e lét bizonytalansága az önmagunkba vetett hitbe? Mikor lesz annyi bátorságunk, hogy a megtanultak és a megtapasztaltak alapján belássuk, még mindig többet hagytak hátra – papíron – elődeink, mint amennyit mi bármikor is belső erőnk által felfedezhetünk? Az irányító jellem teszi a dolgát, egyik percben belső rendezettségünket szolgálja, máskor külső világunk képét formálja.

Legyen mulandó a táj és annak értéke, de láthatóvá kell tenni, ezt mi és a természet is mindörökké meglépi/megteszi, végül a mi birtokolt testünkkel, gondolatinkkal és emlékező képességünkkel egyaránt. Ezért érthető, hogy nincs sok alapja nagyot lépni a világban, de csoszogni sem érdemes fényes nappal a kerti napfényre várva.

Az értelemre vetett tanulmányozás, melyet az élet diadalíve mögött meghúzódó nyugvó korlátnap nyugtáz, olyan erőt ad, amit kétségtelen módon csak a lelki tanítványi láncolathoz való kötődés hozhat napvilágra...

Self-expansion model - expansion.mp3

Bagdy Emőke – Az önmegvalósítás megértése:

Megjegyzés: ha jól cselekszünk és szorgalmasan tanulmányozzuk a szentírásokat, hamarabb lehetünk tanui saját halálunk utáni életnek, mint mielőtt meghalunk, mert a végén bizony már jártányi erőnk sem marad magunkért cselekedni!