Munkaügyi perben az elsőfokú bíróság alapszabályként ülnökök közreműködésével, tanácsként jár el. Az ülnökrendszer célja, hogy átláthatóbbá tegye az igazságszolgáltatás tevékenységét azáltal, hogy a döntések meghozatalában a hivatásos bírákon kívül más személyek is részt vesznek. Az ülnökök civil állampolgárok, akik tisztségüket négy évre általános ülnökválasztásútján nyerik el. Az ülnököket az illetékes helyi önkormányzatok választják meg. Ha az első, ún. perfelvételi tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőik útján megjelentek, a tárgyalás a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Ebből a célból a bírósági tanács elnöke a jogvita egészét a felekkel megtárgyalja. Ezzel a rendelkezéssel a Pp. megerősíti és kiemeli a bírói egyeztetés és egyezségkötés lehetőségét a tárgyalás korai szakaszában. Minden perben, így jelen esetben is fontos kérdés, hogy melyik félnek mit kell bizonyítania az eljárás során. Abban az esetben, ha a bizonyítás sikeres, akkor pernyertesség várható. A munkaügyi perekben, mivel a munkavállalói igény bizonyítására alkalmas szabályzatok, dokumentumok a munkáltatónál vannak, ezeknek a tartalmát a munkavállaló sokszor nem vagy csak pontatlanul ismeri. Így bizonyos tényeket minden esetben a munkáltatónak kell bizonyítani. Ez fontos változás az új Pp. alkalmazása óta, amelyre a munkáltatóknak különösen figyelnie kell. A régi szabályokkal ellentétben a megfelelő iratokat már a tárgyalások kezdetekor be kell nyújtani a bíróság felé. Az iratokkal nem érdemes és nem is lehet várni. Tekintettel az új szabályozás szorosabb határidő rendszerére a bérszámfejtéssel, illetve HR-rel foglalkozók és a jogi képviselő közötti szoros együttműködés indokolt. A munkajogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránti per: Ha a felperes munkajogviszony jogellenes megszüntetése iránt, kártérítésként elmaradt jövedelem iránti igényt érvényesít, akkor a Pp. további részletszabályokat határoz meg a kereset megindítása érdekében. Az ilyen keresetlevélben fel kell tüntetni az elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként, összegszerűen, valamint a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés esetén a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összeget. Ha a felperes az igényében kártérítést vagy a munkaviszonyt helyreállítását kéri, a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt munkabér, egyéb járandóság érvényesítése esetén a kereseti követelésének összegét felemelheti a követelésnek a per folyamán esedékessé váló részleteire a tárgyalás berekesztéséig – így a végső összeg meghaladhatja az általános szabályt. A munkavállaló egyévi távolléti díjának megfelelő összeg feletti összeget is követelhet. Az elsőfokú tárgyalás berekesztését követően esedékessé vált követelés a fellebbezésben, míg a fellebbezés előterjesztését követően esedékessé vált követelés a másodfokú eljárásban érvényesíthető. A Pp. általános szabályai szerint a per indításakor illetéket kell fizetni, ami a pertárgy értékének a 6%-a. A pertárgy értéke maga a követelés összege, ahogy az a fentiekben látható bizonyos esetekben a törvény maximalizálta a követelhető összeget, így bérkövetelés esetén maximum az egyévi bér 6 %-ának megfelelő összeg lesz az illeték. A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A fél jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja. unkaügyi perekben nem kötelező a jogi képviselet, ideértve a fellebbezési és perújítási eljárást is, valamint az ellenkérelmet előterjesztő fél számára a perrel összefüggő felülvizsgálati eljárást. Munkaügyi perben – ha a fél jogi képviselő nélkül jár el – a felperes kizárólag formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, azt nem fogalmazhatja vagy szerkesztheti önállóan. Amennyiben a felperes nyomtatvány kitöltéséhez segítséget kér, a lakóhelye, székhelye, munkahelye szerinti vagy a perre illetékes törvényszéken, ügyfélfogadási időben keresetét szóban is előadhatja, melyet a bíróság az erre rendszeresített nyomtatványon rögzít. Ez a lehetőség elsősorban a munkavállalók számára lehet kedvező. A jogi segítségnyújtás keretében a szociálisan hátrányos helyzetben lévők szakszerű jogi tanácsot, a perben eljárásjogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során.