A jóga 8 ága

Hogyan függ össze Patandzsali jógájának 8 ága, és hogyan kapcsolódnak össze az astanga vinyásza jóga gyakorlásában?

Hogyan függ össze a 8 ág?

  • Azt, hogy a jóga Patandzsali által megfogalmazott nyolc ága, része, hogyan kapcsolódik össze, egymást áthatva, hogyan következnek egymásból, könnyen megérthetjük egy történet segítségével, melyet Gregor Mahle: Ashtanga Yoga Practice &
  • Philosophy c. könyvében olvashatunk:

Élt egyszer egy boldog házaspár, egy országban, ahol az igazságtalan király megirigyelte boldogságukat, és a férfit egy börtöntoronyba záratta. Mikor a felesége elment meglátogatni, a férfi azt kérte, hogy amikor legközelebb jön, hozzon magával egy vékony selyemcérnát, egy erős cérnát, egy madzagot, egy kötelet, egy katicabogarat és egy kis mézet.

Az ászana csak egy ág a nyolc közül.

Mikor az asszony visszatért a holmikkal, férje a következőt kérte tőle: kösse a selyemcérnát a katicabogárhoz, kenje be a csápjait mézzel, majd helyezze a torony falára fejjel fölfelé. A katica megérezte a méz illatát, és elkezdett fölfelé mászni, hátha többet is talál, közben húzta magával fölfelé a selyemcérnát. Mikor fölért, a férfi megfogta a selyemcérnát, és leszólt a feleségének, hogy kösse hozzá az erős cérnát a végéhez, így már azt is föl tudta húzni. Majd a madzag következett, és a kötél, melyeket ugyanezzel a módszerrel szintén föl tudott húzni, és így a kötél segítségével le tudott mászni a toronyból, és megmenekült.

A házaspár szimbolizálja a történetben a jógikat, a börtöntorony pedig a feltételekhez kötött létezést, a selyemcérna a test megtisztítását az ászana gyakorlás által, az erős cérna a pránajámát, azaz a légzésszabályozás gyakorlatait, a madzag a meditációt, a kötél pedig a szamádhit, a tiszta létezés/felszabadulás állapotát.

Hogyan kapcsolódik össze a jóga 8 ága az astanga vinyásza jóga gyakorlással?

Az 1. ág a Jámák, a békés társadalmi együttéléshez szükséges olyan erkölcsi, univerzális előírások, melyeknek mindenkire vonatkozniuk kellene, nemcsak a jógikra. Ezek a következők: Ahimszá - erőszaknélküliség. Szatja - igazmondás / őszinteség. Asztéja - nem lopás. Brahmacsárja - cölibátus, vagy az életnedvek megtartása, jelen korunkban, nagyon tág értelmezésben, minimum szinten, a házastársi hűséget jelenti. Aparigraha - nem birtoklás. Ma ez nagyjából azt jelenti, hogy legalább ne a tárgyak határozzanak meg minket.

A 2. ág a Nijámák, amik olyan belső szabályok, amiket az egyénnek önmagával szemben kell tartania. Ezek biztosítják, hogy a test és az elme nem szennyeződik be, miután már megtisztult. Beszennyezhetőség alatt a testnek és az elmének azt a hajlamát értjük, hogy felveszi a környezetből származó lenyomatokat, hatásokat. A következőkből áll: Saucsa - tisztaság - önmagunkkal, környezetünkkel szemben. Szantósa - elégedettség - amikor az aparigrahát (nem birtoklást) belsőleg is megvalósítottuk. Tapasz - lemondás - az astanga vinyásza jóga heti hatszori gyakorlása magában foglalja. Szvádjája - szentírások tanulmányozása. Isvara pranidhána - Isten imádata - ehhez jó kiindulópont, ha nem anyaginak fogjuk föl magunkat, elgondolkodva azon, mi az, ami túlmutat bennünk azon, ami anyagi? Az első két ág az a kiindulópont, ahonnan a gyakorlást megkezdjük. Természetesen előjönnek bennünk, ha szilárddá válunk a gyakorlásban.

„ Sok esetben az ászana gyakorlása, annak fizikai aspektusai és eredményei túldimenzionálttá válhatnak az olyan emberek esetében, akiknél a spirituális ébredés még nem következett be a megfelelő mértékben. Persze a jóga gyakorlása ekkor is fokozatosan hozzásegít a felsőbbrendű tudatállapothoz, de”

Gregor Mahle

Belső ágak - a jóga magasabb szintjei

A 6. tag a Dháraná - koncentráció. Kizárunk minden gondolatot, ami nem kapcsolódik a meditáció tárgyához. A bandhákra való fókuszálás segítségével gyakoroljuk, valamint a mozgás-légzés-tudatosság összekötésével. Ehhez alfa-hullámokra kell váltanunk, ami többirányú fókuszálást tesz lehetővé, ami a tudatossághoz vezet, vagyis a pillanatban való jelenléthez, ami a meditáció.

  • A 7. tag a Dhjána - meditáció. Itt már nem teszünk tudatos erőfeszítést arra, hogy kizárjunk minden gondolatot, ami nem kapcsolódik a meditáció tárgyához."
  • A meditációban folyamatosan áramlanak a benyomások a tárgy irányából, a tudatosság pedig a tárgy irányába áramlik, az akaraterő használata nélkül. ... A vinyásza jógában akkor kezdődik a meditáció, amikor ahelyett, hogy végeznénk a gyakorlást, mi vagyunk mozgatva. Ezen a ponton megvalósítjuk, hogy mivel meg tudjuk figyelni a testet, nem vagyunk ez a test, hanem egy mélyebben fekvő szemtanú vagyunk. A vinyásza-gyakorlás a pózok folyamatos váltakozása, a forma folyamatos változása, amelyikhez sohasem ragaszkodunk. Ez önmagában az átmenetiségen történő meditáció."
  • (Gregor Mahle)

De a meditáció nem a djána szintjén kezdődik, hanem a gyakorlás minden szintjén jelen van, mivel az astanga vinyásza jóga egy mozgó meditáció. Először a test térbeli elhelyezkedésén meditálunk, ami az ászana, majd a testet mozgató életerőn, ami a pránajáma, aztán az érzékeken, a dristi és a légzés hallgatása által, ami a pratjáhára, végül a gyakorlás összes aspektusának összekapcsolásán, ami a dháraná (koncentráció).

A 8. tag a Szamádhi - a tiszta, extatikus létezés állapota. Többféle típusa létezik. Zavartalan állapot az önvalóban. Vámana Risi rendszere efelé vezet minket - a külső korlátoktól, a belső szabadság felé.

Hogyan függ össze a jóga 8 ága? 5 perc jóga

Az ászanától a pratjáháráig

A 3. ág az Ászana. Mivel a test jelentősen befolyásolja az elme és az intelligencia működését, ezért akadályozhatja valódi természetünk megismerését. A gyakorlás által a testünk erős és könnyű lesz, a testben elraktározott múltbeli kötöttségektől fokozatosan megszabadulhatunk. A 4. ág a Pránajáma - a légzés szabályozása / légzőgyakorlat. Az uddzsáji légzésen keresztül gyakoroljuk. Célja az elme lecsendesítése, megnyugtatása, és a prána egyenletes eloszlatása a testben. A pránát/életerőt, a finom fizikai testben, a légzés által tudjuk befolyásolni. Ha a mozgással követni tudjuk a légzést, egy idő után a prána ereje fogja mozgatni a testet.

Az 5. ág a Pratjáhára - az érzékek visszavonása. A dristik, vagyis a fókuszpontok segítségével befelé koncentrálunk, az előírt pontokra rögzítve a tekintetünket, nem pedig körbe-körbe nézelődünk a gyakorlás alatt. Azáltal, hogy figyelmünket nem kifelé irányítjuk, az elme változásai fokozatosan felfüggesztődnek. Ha valaki túlságosan elmerül az érzéktárgyakhoz való kötődésben, az fűti az elmét, ami illúziót és szenvedést eredményez. Egy önmegvalósításra törekvő gyakorló célja megszüntetni ezt az állandó hajtóerőt, és nem fűteni tovább az elmét, újabb és újabb szenvedés magvak elültetésével. Lényeges ennek megértése. Minőségi, mélyen bensőséges és meditatív jellegű lesz a gyakorlásunk, ha követjük a dristit.

Hotline +36 30 399 3130
Astanga tanfolyam kezdőknek: 2019. február 3.