2022. március 01.
kedd 23:40

Az utolsó cikk és kész ennyi volt ♦ piszkozat

Olyan régóta szeretném megírni az utolsó sorokat, melyet aztán csak én olvasok vissza. De előtte megteheted te is:

Nagyon a közepén kezdem: tehát,

a párbeszédekben (és ilyen az írás monodlógjai(is)) a látottakról illik mesélni, kiegészítve az esetleges következményekkel és az ahhoz kapcsolódó, releváns múlttal.

Ugyanakkor nem mindenkinek egységesen ugyanaz az élete,

akkor sem, ha szenvedéseink nyomora és boldogságaink forrása kissé, de nem nagyon eltérő. Az általános tény, hogy mindenki bajlódik az elvesztetten, kesereg a kijavíthatatlanon, és fél a ismétmeg/nem történten. A törések erősítenek, mondja a dalszerző, de én nem ezt szeretném megvilágítani ebben az utolsó cikkben.

˘Folytatásért görgess a kép alá.˘

Az egyetlen ok, amiért

nem érdemes velem beszélgetni, hogy már nincs olyan történet, melynek pozitív végét látnám, hiszen az anyáink nem szerették volna az utódok nemzését, apáink nem tudtak megbocsájtani, a testvéreink vérig sértődtek és mi magunk nem tudtunk túllépni mások depresziójából adódó örült tetteiken, a véleményem nem került meghallgatásra, csak ellenszenvre.

De a legszebb, hogy mindenki elakar adni valamit,

amivel csökkenteni lehet a nyomort: az orvos a mérget, a boltos a cipelnivalót, az állatgyilkos a húst, a zenész a dallamot, az újságíró a gondolat betűit, és végül a halál az elmúlást, és Te pedig megvetted ezeket az utolsó sorokat a kereskedő fiától.

„ ”

Ákos - Új világ (1998) Ikon album

Ákos - Ikon/Induljon a banzáj!/Beavatás (Ikon koncert)

1138 Budapest, Margitsziget szállodák, Zielinski Szilárd sétány

KAPCSOLAT: +36 30 399 3130
Eseménynaptár 2022