HARUKAZE!
Jógára leltem a Szigeten | +videó
Ha jól csinálom, másfél órán keresztül nincs egy szabad pillanatom, hogy a matracra esett idegesítő szöszt arrébb pöcköljem. :)
Az idei tavasz
Elmúlt a félmaraton. A zarándoklat pedig csak két és fél hónap múlva indul. A pihenés elég fárasztó, úgyhogy addig is valami elfoglaltságot kell találnom, természetesen a szintentartó futások mellett. Az üresség természete meg már csak olyan, hogy megtöltődik, akárcsak a kátyú eső után. Az idei tavasz szokatlanul hosszúra nyúlt. A fák, bokrok sem egyszerre nyíltak, hanem szép sorjában borultak virágba, de heteken át. Elsőnek az aranyesők, babarózsák, aztán a barack, körte és cseresznyefák. Mostanra pedig az orgona, mint az évszakot záró királynő.
ॐ INDÍTVÁNYÉn is hű maradtam zen-es nevemhez, mint Harukaze, azaz Tavaszi szél igencsak megkavartam magam körül a levegőt. Impulzusokból nem volt hiány, így ha akartam volna se tudtam volna lecsendesedni. Mostanra viszont ahogy a természet is kezd a színkavalkádból egységes zölddé válni, úgy szelidül bennem is az örvény. A növekedésbe fektetett energia nem lett kevesebb, csupán már nem a virágokat táplálja, hanem szinte észrevétlenül hozhat egyre több levelet. Így hát, míg nem ér ide a nyár, kicsit nyugodtabb, befelé figyelős elfoglaltságokat keresek. A lehetőségek pedig épp a megfelelő időben adódnak. Nem is kell messzire mennem hozzá, csak a Margitszigetre.