Mindennapi TISZTELETET add meg nekünk ma, és ...

Párosítsd a mesterséges tisztelet fantomját és a félelemkeltés csodás eszközét és máris kész a mindenki számára gyötrelmes munkahely!

Mindenkinek jár a tisztelet?

Valakit azért tisztelünk, mert van tudása, vagyona, befolyása, hírneve, korából fakadó bölcsessége. Ha valaki intelligens, akkor intelligens módon kell vele beszélni, ha valaki tekintélyes vagy hatalmas, akkor meg kell találni azt a kommunikációs formulát, amit épp az a közeg elvár, vagyis helyesnek ítél meg. Ez akár független is lehet az általános társadalmi modellektől. Pl. egy gazdag ember megfelelő módon tud viszonyulni egy másik gazdag emberrel, és szegénnyel egyaránt, bár ennek a nyelvezete nem feltétlenül megegyező. Közhely, hogy minden ember tiszteletre méltó valamilyen szempontból, valamilyen aspektusból, de vajon ez akkor is igaz, ha a valaki visszaél a pillanatnyi pozícióból származó előnyökkel? Ekkor is tisztelni kell?

A pozícióból fakadó tisztelet a pozíciónak szól!

Csak óvatosan!

A pozícióból fakadó tisztelet a pozíciónak szól, és a tettekért járó tisztelet pedig a személynek. Ha ennek a különbségtételnek a hiányától nem látjuk a tüzifát az erdőben, akkor nehezen tudjuk eldönteni, hogy kit és hogyan helyes tisztelni. Nem beszélve arról a tényről, hogy elvégre különbséget kell tenni a személy és a tette között is. Kulturált és óvatos az, aki ezeket a különbségeket helyesen figyelembe veszi és mindenki számára megnyugtatóan, megfelelően viszonyul másokhoz. A kifinomult ember megérti, hogy a személy tiszteletre méltó, de amit csinál az nem minden esetben az.

A kivívott tisztelet felhatalmaz helytelen cselekedetekre?

Ha a tett nem megfelelő, de a pozícióból adódóan a retorzió helyett mégis a tisztelet jár, az nem jelenti azt, hogy a tett mégis megfelelő volt, és a jövőben megismételhető, folytatható. Ez a gondolkodásmód sokkal inkább érzelmi és alacsony intelligenciára vall, de mint tudjuk az emberi tévedés elkerülhetetlen és a megbocsátás a holnapi együttműködés lehetőségének előestéje. Az sem helyénvaló, hogy a személy korábban kivívott tisztelete, felhatalmazza helytelen cselekedetekre. Ez elég érzéketlen és önközpontú életvitel. Egyik gondolkodásmód sem vall magas intelligenciára. Az intelligens ember tiszteli a pozíciót, de tudja, hogy amit csinálnak, az nem feltétlenül helyes. Ezért felmerül a kérdés, hogyan kell viszonyulni ezen személyekhez, helyzetekhez?

A tiszteletet akkor is érdemes megadni, ha hibás a tett, de ha van lehetőségünk, akkor a helyzetet tereljük a helyes mederbe és ne sodródjuk fájdalmas érzelmi vitákba. Sok esetben a helyzettel van a baj, nem a személyekkel. Jó alap, ha saját helyzetünkkel, pozíciónk céljával tisztában vagyunk, hogy aztán megfelelően tudjunk viszonyulni. Vannak helyzetek és szituációk, amikkel nekünk nem szükséges vagy kimondottan nem javasolt foglalkoznunk, de ha valakinek a jóléte, megbecsülése tőlünk függ, akkor kötelességünk cselekedni és elitélendő ha elfordítjuk a fejünket.

Nehéz ezzel az emberrel bánni

Nehéz ezzel az emberrel együttműködni!

Ha egy személynek nagy a hamis egója - függetlenül a pozíciójától - akkor mindenki úgy fogja érezni, hogy nehéz ezzel az emberrel bánni, együttműködni, tisztelni, utasításait követni. A hamis egó itt kimondottan azt jelenti, hogy az ember nem ismeri fel a helyzetet, tehát nem fog tudni helyesen kapcsolódni embertársaihoz. Általában azonnal tiszteljük azokat, akik jól végzik az irányítást, kedvesen kommunikálnak felettesükkel, munkatársaikkal és beosztottaikkal egyaránt, ezért a tisztelet természetes módon, erőfeszítés nélkül kialakul.

A hibák kijavítása fontos, de nem megy egyik napról a másikra. Ha feljebbvalónk hibázik, akkor azt másnak kötelessége javítani, viszont, ha olyan személy hibázik, aki tőlünk függ, akkor azt a mi dolgunk javítani. Ezen javításhoz viszont látnunk kell az emberi képességeket, tulajdonságokat és a szituáció okozta korlátokat és csak ezután dönthetünk arról, hogy miként cselekedjünk.

Túl nagy a félelem?

A félelemkeltéssel kialakított tisztelet nem csökkenti le a tisztelet fontosságát. A félelem alakíthatja a viszonyulást, de nem praktikus alkalmazni tanult, intelligens személyekkel szemben. Ha túl nagy a félelem, akkor valaki valamit helytelenül működtet és hamarosan groteszk ösvényeken kell egymást keresnünk. Ezért mindenkinek törekedni kell a félelemtől mentes kapcsolat kialakítására, mert ez lehetőséget ad az akadályok könnyed feloldására és a tisztább jövőkép felé vezető út megtervezésére, elérésére.

Namaste!

Hotline +36 30 399 3130
Astanga tanfolyam kezdőknek: 2019. február 3.