Array
(
    [0] => sók
    [1] => ság
    [2] => ség
    [3] => t
    [4] => nak
    [5] => nek
    [6] => ban
    [7] => ben
    [8] => ba
    [9] => be
    [10] => ból
    [11] => ből
    [12] => n
    [13] => on
    [14] => en
    [15] => ön
    [16] => ra
    [17] => re
    [18] => ról
    [19] => ről
    [20] => nál
    [21] => nél
    [22] => hoz
    [23] => hez
    [24] => höz
    [25] => tól
    [26] => től
    [27] => val
    [28] => vel
    [29] => kor
    [30] => nak
    [31] => nek
    [32] => m
    [33] => d
    [34] => e
    [35] => a
    [36] => unk
    [37] => ünk
    [38] => otok
    [39] => etek
    [40] => ötök
    [41] => uk
    [42] => ük
    [43] => m
    [44] => d
    [45] => ja
    [46] => i
    [47] => juk
    [48] => jük
    [49] => játok
    [50] => itek
    [51] => ják
    [52] => ik
    [53] => nak
    [54] => nek
    [55] => मैं
    [56] => तू
    [57] => वह
    [58] => हम
    [59] => तुम
    [60] => वे
    [61] => main
    [62] => tū
    [63] => vah
    [64] => ham
    [65] => tum
    [66] => ve
)
Array
(
    [nak] => Vesalius
    [ben] => egészé
    [ből] => igényei
    [ük] => szükség
    [nek] => Intézeté
)

Vesaliusnak ez a műve az orvostudomány nagyszerű újkori diadalútjának forradalmi kezdete. A De Humani Corporis Fabrica teljes egészében reneszánsz mű, e kor társadalmi és művészeti szemléletében gyökerezik, s ezek igényeiből fogant. Csodálatos művészi értékül mellett az ábrák épp azt nyújtják, amire az akkori és még néhány száz évvel későbbi orvosoknak szükségük volt. A műben a tartalom és a forma, a tudományos mondanivaló és a művészi kivitel tökéletes egységgé olvad. E kiadást Dr. Szentágothai János akadémikus, egyetemi tanár, a budapesti Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetének igazgatója állította össze, rendezte sajtó alá, s ő írta a bevezető tanulmányt, kiegészítve Dr. Timár László művészettörténész és Szántó Tibor könyvtörténész jegyzeteivel. Számos külföldi gyűjteménnyel, múzeummal folytatott levelezés és a képanyag gondos kiválasztása alapján sok anatómiai, anatómiatörténeti, de művészet-, sőt művelődéstörténeti újdonságot is bemutat a kötet. Szerkezeti felépítése, szerkesztési és tipográfiai elrendezése, a képanyag és a szöveg harmonikus összekomponálása, valamint kivitelezé___reek könyvművészeti értéke, reméljük, megnyeri a bibliofil kiadványokat kedvelő olvasót tetszését.