Lépj a jógalétra következő fokára!

Lépcsőfokok a jama, a nijama, az ászana, a pránájáma, a pratyáhára, a dháraná, a dhjána és a szamádhi.

A jógalétra lépései

A nyolcfokú jóga (astánga-jóga) rendszere a gyakorlatok nyolc lépcsőfokát tartalmazza, amelyek felébresztik a lélek transzcendentális tudatát, és amely által a jógi felülemelkedhet az anyagi kötőerőkön (gunák).

A „jógalétra” lépései: az 1.) egyetemes erkölcsi irányelvek elfogadása (az erőszak-nélküliség, az igazsághoz való hűség, a lopástól való tartózkodás, a szexuális önkontroll, és az anyagi gyűjtögetéstől való mentesség), 2.) az önfegyelem általi megtisztulás gyakorlatai (a tisztaság, a megelégedettség, a lemondás, az önvaló tanulmányozása, valamint Isten iránti odaadás), 3.) a különböző ülő és egyéb testhelyzetek (ászanák) gyakorlása, 4.) a légzés szabályozása (pránájáma), 5.) az érzékek visszavonása és irányítása (pratjáhára), 6.) a koncentráció (dhárana), 7.) a meditáció (dhjána) amely koncentrációnak egy fejlettebb állapota és végül 8.) a lelki elmerülés (szamádhi).

Fotók - Srí Lanka - Perlaki Zsófia

A jóga irányzatai

Bár India ősi jógairodalma nagyon sok jógatípusról beszél, alapvetően négy fő irányzatot kell megemlítenünk. Ezek: a karma-jóga, vagyis az önzetlen cselekedetek jógája, a dzsnyána-jóga, vagyis a transzcendentális tudás folyamata, Patandzsali nyolcfokú astánga-jóga (rádzsa-jóga) rendszere, és végül a bhakti-jóga, vagyis a szunnyadó istenszeretet felébresztésének és Isten szolgálatának jógája.

A cselekedetek jógája (karma-jóga) a Legfelsőbb Úr örömére és az emberiség javára végrehajtott cselekedeteket jelenti. Mindeközben az egyén az önérdekeit részben, vagy teljesen a háttérben tartja. Ennek a folyamatnak az őszinte gyakorlása számos kedvező tulajdonságot (önzetlenséget, lemondást, együttérzést, őszinteséget, odaadást, szeretet stb.) fejleszthet ki a lelki törekvőben. Könnyen beláthatjuk, hogy e tulajdonságok elengedhetetlenek a jógában való fejlődéshez.

Dzsnyána-jóga

A transzcendentális tudás jógája (dzsnyána-jóga) az anyagi világ, a lélek és Isten tanulmányozását jelenti. A folyamat célja, hogy a lelki tudás segítségével a jógi kiszabadulhasson az fizikai világból, a születés és halál körforgásából (szamszára).

A Bhagavad-gítá (4.36-37.) így ír: „Még ha a bűnösök legbűnösebbjének tekintenek is, képes leszel átszelni a szenvedések óceánját, ha helyet foglaltál a transzcendentális tudás hajóján. Óh, Ardzsúna! Amint a lobogó lángok között hamuvá ég a fa, úgy hamvasztja el a tudás tüze az anyagi cselekedetek minden visszahatását.” Ez az idézet nyilvánvalóvá teszi, hogy a lelki tudás egy jógát gyakorló személy számára elengedhetetlen kincs.

„ Ami minden lény számára éjjel, ébredés az a fegyelmezett embernek, míg az élőlények ébrenléte a bensőt látó bölcsnek éjszaka”

Bhagavad-gítá 2.67.

A jóga szó

A jóga szó egy olyan folyamatra utal tehát, amelyben az ember a teste és az elméje szabályozása által megismeri saját eredeti önvalóját és a Legfelsőbb Személyt. Milyen csodálatos dolog is megérteni azt, hogy önvalónk egy eddig általunk teljesen ismeretlen transzcendens dimenzió része, s hogy az eredeti természetünk szerint az örök boldogság és béke az, ami legjobban jellemez bennünket. Ezeknek a céloknak a megvalósítása érdekében a jóga szentírásai többféle folyamatot javasolnak, amelyeket manapság különböző utaknak gondolnak az emberek, de amelyek valójában ugyanazon cél elérésének különböző eszközei, illetve lépései. Lépcsőfokok ezek, amelyek a törekvő és őszintén kereső embereket fokozatosan, egyre magasabb tudatszintre emelik, s vezetik el életük legnagyobb és legizgalmasabb felfedezéseihez. E felfedezések a közönséges tekintetek számára láthatatlan csodákat tárnak fel, olyanokat, amelyeknek megpillantása különleges ajándék.

A védikus ismeretek eredete - Ganesha barlangja

A jóga valódi célja

A jóga tradicionális tanításai azokhoz az óind lételméleti irányzatokhoz tartoznak, amelyek hosszú évezredek óta a létező világ és az emberi lét legfontosabb kérdéseire keresik a választ. A jóga kifejezést etimológiailag többféleképpen lehet magyarázni. Első legfontosabb jelentése kapcsolatot, minden létező forrásával, Istennel történő összekapcsolódást jelent. A jóga szó másik jelentése az elme összpontosítása, megfegyelmezése, amely által az ember képes a lényegtelen dolgok figyelmen kívül hagyására és a lényegesekre való odafigyelésre. Az idők folyamán bizonyos tanítók az egyik, mások pedig a másik jelentést hangsúlyozták attól függően, hogy a jóga testi aspektusát tekintették fontosabbnak, vagy pedig e hagyomány lelki, teisztikus oldalát, Istent, mint a legvégső elérendő célt (parama gatih).

A védikus irodalom (Katha Upanisad 1.3.11) kijelenti: semmi sem magasabb rendű célja a jógának, mint a Legfelsőbb Istenség hajléka – purusan ná param kincsit sza kastha parama gatih.

Van kérdésed?

Kattints az arcképre!

Hotline +36 30 399 3130
Astanga tanfolyam kezdőknek: 2019. február 3.