Könyvajánló

A sikeres vizsgához vezető út rögei és tartó oszlopai:

2022. március 28.
hetfő 19:04

A csúcsteljesítmény tévútjai ♦ piszkozat

Aki megtalálta az útját az miként jutott el a saját sikeréig?

Az elvárás fanyar íze

A sikeres vizsgához vezető út nem volt akadálytalan, hiszen a szemeszterek közötti vizsga időszakban is dolgoztam a főiskolai tanulmányaim alatt. A vizsgák okozták az igazi kihívást, hiszen a ”kényszer tantárgyak” fényét testem párnára hajtott fejjel takarta el, de a számomra hasznosak fényforrásokká váltak a kollokviumok után is. Kitől lett egy tantárgy éjszakában is fénylő esthajnalcsillag? Jelentős részben tanártól, hiszen az oktatási módszereket és a motiváció eszközeit Ő választotta meg. Ha csak a motiváció mentes elvárás fanyar íze forgott az ereimben nem értem el sikert. A miértek azóta is foglalkoztatnak, de leginkább az, hogy aki megtalálta az útját az miként jutott el a saját sikeréig?

Ericsson kutatásai

A tanulás folyamatának kutatásának mérföldköveként tartom most kezemben Anders Ericsson, Robert Pool: Csúcsteljesítmény könyvét. Az író többszörösen átgondolt fejezeteken (lásd. 91. oldal) és kutatásokon keresztül tárja fel azon tévutakat, melyekbe ütközhetünk a tehetségünk kikristályosítása közben, de mindeközben kapaszkodókat és irányelveket is reprezentál.

˘Folytatásért görgess a kép alá.˘

A rendszeres gyakorlás végül rontja az eredményt?

Az átlagos szintet elért és több éve ugyanazon tevékenységet végzők - a kutatások szerint -, rosszabbul teljesítenek, mint azok, akik csak pár éve végeztek az egyetemen és szárnyakat növesztenek. Az ebből fakadó frusztráció, kiégés és motiválatlanság megnehezíti a komfortzónából kivezető utat és a fellendülést. Az író szerint az átlagos ember átlagos eredményeket ér el: „Ma már értjük a dolgot: sohasem erőltette meg magát, sohasem lépett ki a komfortzónájából, sohasem fektetett energiát a fejlődéshez nélkülözhetetlen célzott gyakorlásba. Olyan volt, mint a zongorista, aki harminc éven át ugyanazokat a darabokat játssza, mindig ugyanúgy. Ez pedig az egy helyben topogás receptje, nem a fejlődésé.” (39. oldal)

Információ tárolás közvetlenül a hosszú távú memóriába?

A könyvben említett kísérlet során számsorokat memorizáló ember teljesítményét és módszereit vizsgálták. A 22 számjegy volt az átléphetetlen határ, mindaddig, amíg egy másik zseni (Steve) a számok memorizálásának módszerét meg nem változtatta, úgynevezett visszakeresési struktúrákat alkalmazott. Előre rögzített minták, csoportok segítségével 80 számjegyig jutott. Az emlékezetében csupán csak a számnak helyét kellett megjegyeznije a visszakeresési strukturában. Dario 100 számjegyig jutott, egy más irányban fejlesztett visszakeresési stukturát kidolgozva, ezzel elérve a világ legjobbja címet. Steve és Dario a hosszú távú memória segítségével kerüli meg a rövidtávú memória korlátait. A sakkozók szintén mintákat használnak, közel ötvenezret, hogy a szimultán sakkjátszmákban verhetetlenekké váljanak. (75. oldal)

Megváltozott hippokampusz

A londoni taxisofőrök döbbenetes tájékozódási képességre tesznek szert, egy olyan városban, ahol a gépi navigáció is eltéved. A sok fuvar az átlagostól eltérő méretű hippokampuszt eredményez a tájékozódási képességeiben kimagasló kormányos agyában. (51. oldal) A kutatás rész eredményeként fontos megjegyezni, hogy a megszerzett képesség gyengítette a sofőrök más területhez kapcsolódó memóriáját. (65. oldal)

Autizmus?

A könyv nem állítja, de felvetődik bennem a kérdés, hogy a szélsőséges gyakorlás okozhat-e autizmust a gyakorlóban? Plaszticitás (54. oldal) Homeisztázis (57. oldal) Mielinizáció (60. oldal) Mentális reprezentáció (73. oldal)

Mentális reprezentáció

„Alapigazság az általában vett csúcsteljesítménnyel kapcsolatban: Nem létezik, olyan hogy általános készségfejlesztés.” (78. oldal.) A könyv ezen a pontot vált töményebbé és érdekessé számomra, pont ott ahol általában laposodni szokott. Pár sorral később: „A legjobban úgy érthetjük meg, mik is ezek a mentális reprezentációk, és hogyan működnek, ha – stílszerűen – felépítünk egy jó mentális reprezentációt magáról a mentális reprezentáció fogalmáról.

6 szélsőség, mely akadályokat épít a siker útjába!

A könyvben olvasható számtalan történet, feltárt kutatás és kimagasló eredmény mégsem adott a 10 parancsolathoz hasonló kikövezett irányt a csúcsteljesítmény eléréséhez, útvesztővé vált. A tanítások nektárja című könyvben (szerző: A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda) található 3. és 4. vers (mantra) pótolhatja ezt a hiányt. A második vers azon tevékenységeket sorolja fel, mely a lelki fejlődésben a kudarchoz vezető útat erősíti:

  • szükségesnél több anyagi dolog felhalmozása
  • túlzott igyekezet nehezen megszerezhető anyagi dolgok eléréséért
  • haszontalan beszéd világi témákról
  • az írások szabályzó elveinek betartása pusztán a szabályozott élet nem pedig a lelki fejlődés kedvéért
  • vagy: az írások szabályzó elveinek elvetése és a tőlük független, önkényes cselekvés
  • olyan világi gondolkodású emberek társaságának keresése, akiket nem érdekel a lelki megvalósítás
  • mohó vágy anyagi eredményekre

„ utsāhān niścayād dhairyāt tat-tat-karma-pravartanāt saṅga-tyāgāt sato vṛtteḥ ṣaḍbhir bhaktiḥ prasidhyati”

Tanítások nektárja (részlet)

A harmadik vers a kedvező lelki fejlődés alapelveit tartalmazza:

  • lelkesedés
  • bizalommal teli törekvés
  • türelem
  • a szabályzó elvek szerinti cselekvés (hallás, ismétlés, emlékezés)
  • a nem kívánt társaság kerülése
  • ācāryák követése

A Csúcs teljesítmény könyvet egy fülbemászó dallamhoz tudnám hasonlítani, hiszen a fejezetek tartalma még napokkal az olvasása után is gondolatébresztő erővel bír. Ritkaság. Csak bele olvasnál? Ha csak bele olvasnál, akkor javaslom a 3. fejezetet kiolvasását, mely a Mentális reprezentációk címet viseli. Spoiler: ha fejben végig tudod hibátlanul „játszani”, akkor nyílnak a siker kapui.

Védikus megközelítés

Szerteágazó tudáshoz lehet jutni Bhaktividya Purna Swami szavai mentén: Oktatás a védákban - Bhaktividya Purna Swami

A most következő bekezdések

Bhaktividya Purna Swami leckéjének kivonata, mely az Oktatás a védákban címet viseli:

  • A tudás megszerezése a hallással kezdődik (sravana) Hallunk a tudás területéről. Különböző meghatározásokat ismerünk meg…
  • A második szakasz az elgondolkodás (manana). Ebbe beletartozik, hogy elgondolkozunk az elméleten és megpróbáljuk a gyakorlatban alkalmazni. Az elmét hívják mana-nak.
  • A harmadik szint az értékrend, vagy megvalósítás, illetve az állandó szokások szintje. (nidhi-vyásana) Az Upanisadokban magyarázzák el az oktatást így. Az első szinten a sravanában meghatározzuk az elemeket, a kapcsolataikat, és a funkciójukat az érdeklődési területünkön.
  • Ezután egy nehéz rész következik. Az elmének el kell fogadnia mindezt. Az elmélet lehet nagyszerű, de az elfogadás külön kérdés. A védikus oktatásban nagy szerepe van az elmének, aminek elfogadják a konkrét létezését. A modern információ elmélet megpróbálja tagadni a létezését, inkább az intelligenciát akarják használni. A művészetek területén pedig az érzéseket akarják használni az intelligencia nélkül.

A kísérleti tudományokkal nem lehet eljutni idáig

  • Az elme csak két dolgot csinál: elfogadás és elutasítás. Isten hozta létre az elmét, az intelligenciát és az érzékeket, ezért Ő nagyon egyszerűen el tudja magyarázni a szerepüket. A kísérleti tudományokkal nem lehet eljutni idáig.
  • Az elme az a hely, ahol átélünk, tapasztalunk dolgokat. . A boldogság: amikor elérünk egy vágyott dolgot. Eléred – boldognak nevezed magadat. Nem éred el – boldogtalannak nevezed magadat.
  • Az intelligencia nem él át dolgokat, az elme a vágyak, az érzések tapasztalatának helye. Az érzések azon alapszanak, hogy elérjük-e amit szeretnénk, vagy nem. Nagyon egyszerű.

Bhaktividya Purna Swami Maharaja - Mahábhárata előadások

Forrás

A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada - The Nectar of Instruction

1138 Budapest, Margitsziget szállodák, Zielinski Szilárd sétány

KAPCSOLAT: +36 30 399 3130
Eseménynaptár 2022